Barion Pixel

Beszélgetés Boronkay Péterrel

Július havi interjúnkban Boronkay Péternek volt szerencsénk néhány kérdést feltenni, melyek a következők voltak:

Mutatkozz be 3 mondatban!

Boronkay Péter vagyok, többszörös Világ-és Európabajnok paralimpikon triatlonos. Nős, két gyermek édesapja. Korábban egészségügyi – és szociális területeken dolgoztam, mint szociális munkás, jelenleg edzőként dolgozok és a Magyar Triatlon Szövetség Paraválogatott- és utánpótlás szövetségi kapitányaként tevékenykedem.

Hogy kerültél kapcsolatba az alapítvánnyal?

Gyerekkoromban kezdődött, egy gyermeknapi úszóversenyen hallottunk először az alapítvány munkájáról. Később különböző programokon vehettünk részt az alapítvány szervezésében. Ezek közül a leg emlékezetesebb a családi táborok, illetve az évente megrendezett „Ki mit tud”, amire szívesen emlékszek vissza. Nem beszélve arról, hogy életre szóló barátságok köttettek az alapítványnak köszönhetően. Úgy gondolom, hogy azoknak a szülőknek még nagyobb segítséget nyújthat az alapítvány, ahol hasonló problémákkal szembesülnek a végtaghiánnyal született gyerkőcök által.

2022-ben az alapítvány zászlójára tűztük a tudatosság témakörét. Hol tetten érhető a te és családod életében a tudatosság? (Pl. étkezés, testmozgás, időbeosztás, stb.)

Napi szinten látják a fiaim, hogy apa mit, mennyit sportol. Az étkezésre is egyre több hangsúlyt fektetünk, a feleségemmel Katával próbálunk minél változatosabb, egészségesebb ételeket készíteni. Jómagam az utóbbi egy évben lecsökkentettem a húsfogyasztást, de ez nincs hatással a család étkezési szokásaira.

Mit jelent számodra az alapítvány?

Egy kiindulóbázis, egy híd, egy kapocs a gyerekek és szüleik között. A végtaghiányos gyermekek szüleinek egy olyan segítő központ, ahol iránymutatást, támogatást kaphatnak pl szociális ügyek intézésében, hozzáállásban, támogatásokban. Ennél hitelesebb már nem is lehet, hiszen pl a kuratórium tagjai, Lévay Petra, Csesznegi- Fényes Zsuzsi, Hurtik Imre is végtaghiányosok, és szintén az alapítványon keresztül ismerték meg egymást.

Ha érintett szülő vagy, nevezz meg egy dolgot, amit a gyerkőcödtől tanultál?

Érintett ugyan nem vagyok, de sokszor elmondom olyan szülőknek, akik érintettek, hogy nem kell stresszelni azon, ha a gyerkőcnek hiányzik valamilye. Lehet, pont ez a dolog fogja őt megerősíteni abban, hogy „többé” váljon ép embertársainál.

Mesélj el egy rövid történetet, amikor a végtaghiányos gyermeked frappánsan megoldott egy szituációt.

Előadásaim során nagy „sláger” amikor bekötöm a cipőfűzőm.

Milyen állat lennél szívesen és miért?

Sirály. Szeretem a tengert és a halat is.

Melyik a kedvenc évszakod, miért?

Tavasz, amikor végre lehet a szabadban bringázni a görgő helyett.

Ha lehetne 3 kívánságod, mi lenne az?

Maradjunk egészségesek, ne kelljen sokat nélkülöznünk, és mindig legyen lehetőségünk segíteni másoknak. Na jó, meg hogy mindig legyen wifi és kávé. Ha ez megvan, minden van.

Mit mondanál jó tanácsként egy olyan családnak, ahol végtaghiányos gyermeket várnak?

No para! Hívjanak fel, elmondom a tutit! Egy veleszületett gyereknek nincs viszonyítási alapja, nem tudja milyen ép karral/lábbal élni, de nem is kell erőltetni, hogy megtudja. Mindenkit úgy fogadjunk el, ahogy a JóIsten megteremtette. A Gyereknek maga kell megtapasztalni dolgokat, vagy adott esetben átmenni a tűzkeresztségen ahhoz, hogy egy érett, egészséges, önbizalommal teli felnőtté váljon.

De, mint sportoló, az az üzenetem, hogy a sport nem csak arra kínál lehetőséget, hogy akár hiányossággal is lehetséges a kimagasló országos, vagy világsiker elérése, hanem közösségformáló hatása révén elősegíti a társas kapcsolatok kialakulását, amely a fogyatékkal élő emberek számára mindig is komoly nehézségeket jelentett.

Júniusi interjúnkban Sziklai Timivel beszélgettünk. Az Ő kérdése hozzád a következő: „Következő interjúalanynak Boronkay Petit választanám, és szeretném tőle megkérdezni, hogy szerinted mivel lehetne azokat az embereket edukálni, érzékenyíteni akik nem ismernek, nem láttak még végtaghiányos személyt?”

Lassan 10 éve járom az országot, közel 20ezer! gyerekkel, felnőttel ismertethettem meg az én élettörténetem, hogy hogyan lehet végtaghiánnyal is teljes életet élni, sikereket elérni, hátrányból előnyt kovácsolni. Ha kellőképpen lazán beszélünk magunkról, fel sem tűnik majd, hogy bármi hiányosság lenne. Ebben látok némi megoldást, egyszóval kommunikáció!

Köszönjük Boronkay Péternek a remek beszélgetést. Megkértük Pétert, hogy jelölje meg a következő interjúalanyunkat és kérdezzen tőle valamit!

Palkovits Tamás (Balesetben vesztette el az egyik kézfejét)

Kérdés: Mit adott neked a sport?