Beszélgetés Palkovits Tamással

Augusztusi interjú alanyunk Palkovits Tamás volt, aki nagy örömünkre szívesen vállalta az felkérésünket. Fogadjátok szeretettel a válaszait:

Mutatkozz be 3 mondatban!

Sziasztok! Palkovits Tamás vagyok 32 éves, Sopronban élek. Lassan 3 éve triatlonozok, igyekszem minden évben magamnál jobb lenni, e mellet kosárlabda edző vagyok, ahol kosárlabdán kívül mindig igyekszem megtanítani a gyerekeknek, hogy semmi sem lehetetlen.

Hogy kerültél kapcsolatba az alapítvánnyal?

Előző munkahelyemen jótékony futást rendeztünk és én nem a megszokás híve vagyok így keresgéltem alapítványt, majd, amikor kezdtem már feladni a sors keze megint segített, így leltem az alapítványra.

2022-ben az alapítvány zászlójára tűztük a tudatosság témakörét. Hol tetten érhető a te és családod életében a tudatosság? (Pl. étkezés, testmozgás, időbeosztás, stb.)

Aki ismer minden nap látja, hogy mennyire tudatosan sportolok. Az étkezésnél főleg azóta vagyok tudatos amióta páromnál kiderült mennyi mindenre allergiás így még jobban oda figyelünk arra, hogy mit eszünk.

Mit jelent számodra az alapítvány?

Jó közösség, ahol a szülök és gyerekek egyaránt megtudják beszélni tapasztalataikat.

Ha érintett szülő vagy, nevezz meg egy dolgot, amit a gyerkőcödtől tanultál?

Még nincs gyermekem.

Mesélj el egy rövid történetet, amikor a végtaghiányos gyermeked frappánsan megoldott egy szituációt.

Amikor iskolákban előadást tartunk, sok dologgal lehet lenyűgözni a gyerekeket, például; cipő kötés, hajam összekötése, kézen állás, csonkkal kosárra dobni, stb.

Milyen állat lennél szívesen és miért?

Az ember legjobb barátja, kutya. Azért, hogy segítsek gazdámnak, ha rossz kedve van, vagy vakvezetésben, mentésben.

Melyik a kedvenc évszakod, miért?

A nyár a kedvenc évszakom, mert mindenki színesebben öltözik még a természet is, meg mert meleg és jó idő van.

Ha lehetne 3 kívánságod, mi lenne az?

Mindenki legyen boldog! Mindenki legyen egészséges. Mindenkinek 1 kívánságot.

Mit mondanál jó tanácsként egy olyan családnak, ahol végtaghiányos gyermeket várnak?

Szülőknek, hogy aggodalomra semmi okuk nincs, legyenek nyitottak.

A gyermeket szerintem hagyni kell, hogy először egyedül próbálják megoldani a dolgokat és persze ami nekem is segít az, hogy sportoljon, mert egy jó közösséget add, olyan, mint egy „család”.

Júliusi interjúnkban Boronkay Péterrel beszélgettünk. Az Ő kérdése hozzád a következő: „Mit adott neked a sport?”

„Második esélyt.” Célt adott az életemnek. („A sport lehetőség arra, hogy jobb ember legyek”)

Köszönjük Palkovits Tamásnak a beszélgetést. Szeptember havi beszélgetésre, Zsoldos Pétert kértük fel. Akinek Lévay Petra tett fel +1 kérdést, mely a következő:

„Szükség volt-e a gyermeked iskolai beilleszkedésében segédkezned? Ha igen, akkor hogyan tudtad neki megkönnyíteni?”