
Bankszámlaszámunk: 11716008-20025177
Adószámunk: 19006994-1-43
Beköszöntött az ősz, és eljött az újabb havi interjú ideje. Szeptemberi interjú alanyunk Zsoldos Péter volt, akinek a kisfia, Ádám érintett a végtaghiányban. Péter nagy örömünkre szívesen vállalta az felkérésünket. Fogadjátok szeretettel az interjút:
Sziasztok! Zsoldos Péter vagyok, Vértesacsán élünk. A fiam Ádám érintett a végtaghiányban, Ő bal kézfej redukcióval született és hamarosan betölti a 18. életévét. Képzőművész vagyok, jelenleg leginkább tetoválással, karikatúrával és képregény rajzolással foglalkozom.
Étkezés terén nálunk én lógok ki a sorból, mivel vegetáriánus vagyok. Ennek köszönhetően a gyerekek is nagyon szeretik a zöldségeket, gyümölcsöket. Ádám kb. egy évvel ezelőtt kezdett el rendszeresen járni konditerembe és az az érzésem, hogy a táborokban töltött idő komoly lökést adott neki, hogy elkezdjen sportolni.
Aki ismer minden nap látja, hogy mennyire tudatosan sportolok. Az étkezésnél főleg azóta vagyok tudatos amióta páromnál kiderült mennyi mindenre allergiás így még jobban oda figyelünk arra, hogy mit eszünk.
Számomra, talán az a legfontosabb, hogy lehetőséget nyújt Ádámnak találkozni sorstársakkal, egymást tudják segíteni és egy nagyszerű közösséget alkotnak. Petra pedig igazi példakép sokunk számára.
Hogy nincsen olyan akadály, amit ne lehetne kellő kitartással és kreativitással megoldani.
Nyári munkára jelentkezett és belefutott egy meglehetősen régivágású doktornőbe, aki kétségbe vonta az alkalmasságát egy gyártósor szalagon való munkához. Szerencsére Ádám nem hagyta magát, kiállt magáért és megkapta a lehetőséget. A munkahelyén, annyira ügyesen oldotta meg a feladatokat, hogy nem ritkán kétszer annyit termeltek, mint amennyi elő volt írva, és volt, hogy munkaidő végén már nem tudtak nekik anyagot adni.
Medve vagy holló. Azért medve, mert úgy tűnik igen jól érzi magát a bőrében, megvan a kellő ereje, kíváncsisága, játékossága. A holló pedig azért, mert az egyik legokosabb madár a földön, hosszú életet él és ha kedve tartja, szabadon szárnyal.
Leginkább a tavaszt és a nyarat kedvelem, ilyenkor burjánzik az élet, legtöbbször tiszta az ég és nincs jobb, mikor a tavaszi-nyári fuvallatot érzi az ember a bőrén.
Az első, hogy véget érjen a szomszédunkban dúló háború, ez nagyon sok életet mentene meg és hozná magával talán az energiahordozók árának normalizálódását is.
A második, hogy azonnal állítsák le a barbár fakitermeléseket, mert így csak elszívjuk az oxigént a gyerekeink elől.
A harmadik sajnos a legkevésbé esélyes, váljon az ország, szabadabb, demokratikusabb és elfogadóbb hellyé.
Amit a házi gyermekorvosunk mondott amikor először vizsgálta meg Ádámot, másfél-két hónapos korában: „Ne izgulj kis öreg ami „anyag” nem ide jutott (kiskezére mutatva) az a fejedbe jutott … „
Szerencsére mivel kistelepülésen élünk, ugyanazokkal a gyerekekkel járt Ádám az óvodába és iskolába is, így a kis csoportba való beillesztése után már nem igazán okozott gondot neki önmaga elfogadtatása. Persze óvoda és iskola elkezdése előtt külön megkerestem óvónéniket majd a tanárnőket, hogy megnyugtassam őket nincs különösebb segítségre szüksége Ádámnak a mindennapi teendőkhöz.
Köszönjük Zsoldos Péternek a beszélgetést. Október havi beszélgetésre, Galambos Katalint kértük fel. Akinek Lévay Petra tett fel +1 kérdést, mely a következő:
„Van-e különbség a tinik között, ami eltér a végtaghiány miatt az átlagostól?”
Bankszámlaszámunk: 11716008-20025177
Adószámunk: 19006994-1-43
A VÉGTAGHIÁNYOS GYERMEKEKÉRT ALAPÍTVÁNY 2023 | Minden jog fenntartva