Barion Pixel

Interjú Sabján- Vidóczi Ágnessel

A 2022-es év sem maradhat beszélgetések, interjúk nélkül. Belevágunk a közepébe, az idei első interjú Sabján-Vidóczi Ágnessel készült.

Fogadjátok sok szerettel!

Mutatkozz be 3 mondatban!

Áginak hívnak, 36 éves, jelenleg Gyesen lévő anyuka vagyok. Zalaegerszegen élek férjemmel és a 2,5 éves kisfiunkkal, tavasszal érkezik hozzánk a kistesó. Mindkét gyermekünk lombik programmal fogant, viszonylag hosszas küzdelem után.

Hogy kerültél kapcsolatba az alapítvánnyal?

Az Alapítványról a helyi kórházban dolgozó doktornőtől hallottam, akihez fejlesztés végett hordtam a kisfiam. Azonnal rákerestem az interneten és felvettem velük a kapcsolatot.

2022-ben az alapítvány zászlójára tűztük a tudatosság témakörét. Hol tetten érhető a te és családod életében a tudatosság? (Pl. étkezés, testmozgás, időbeosztás, stb.)

Igyekszünk tudatosan étkezni, a testmozgás gyerekkorunk óta része az életünknek, valószínűleg ezért is kaptunk egy örökmozgó gyereket.

Mit jelent számodra az alapítvány?

Az Alapítvány nekem a szívügyem, ha nem lenne akkor mi biztosan nem tudnánk ilyen magabiztos gyereket nevelni, és nem lennénk nyugodtak a jövőre nézve. Nagyon hálásak vagyunk Petrának, hogy „újraélesztette”.

Ha érintett szülő vagy, nevezz meg egy dolgot, amit a gyerkőcödtől tanultál?

Nagyon sok mindent tanultam tőle, de a legfontosabb az, hogy nincs lehetetlen, mindent meg lehet oldani.

Mesélj el egy rövid történetet, amikor a végtaghiányos gyermeked frappánsan megoldott egy szituációt.

Rengeteg ilyen van, minden szituációból frappánsan kijön. De talán a legutóbbi megmozdulása most a legemlékezetesebb számomra. Letörte a kisautója ajtóit, és mivel ő mindent maga akar csinálni, ezért fogta az átlátszó ragasztót és teljesen egyedül körbetekerte a kisautót, úgy, hogy az ajtók a helyükre kerültek. Majd büszkén mutatta, hogy ő bizony ezt is megoldotta, és mi nagyon büszkék voltunk rá.

Milyen állat lennél szívesen és miért?

Kutya, mégpedig terápiás kutya. A miértet asszem nem kell magyarázni, azért, hogy segíthessek és mosolyt csalhassak mások arcára.

Melyik a kedvenc évszakod, miért?

A nyár, egyrészt mert egy szép nyári napon váltam édesanyává, másrészt mert nagyon szeretem a meleget és azt, hogy későn sötétedik.

Ha lehetne 3 kívánságod, mi lenne az?

Szeretnék egy családi házat, hogy minél többet lehessünk kint az udvaron.

Szeretném, ha a világ elfogadó lenne, és mindenkire egyenlő emberként tekintenének.

Szeretném, hogy a gyermekeimnek boldog, egészségben gazdag, tartalmas életük legyen.

Mit mondanál jó tanácsként egy olyan családnak, ahol végtaghiányos gyermeket várnak?

Ne féljenek, mert bár számunkra sokszor hihetetlen, de tényleg képesek mindenre és nekik az a természetes ami van. Ők nem érzik a hiányt, mivel ami sosem volt az nem is tud hiányozni. Tudom, hogy amikor megtudja valaki, hogy végtaghiányos gyermeke fog születni, akkor egy világ omlik össze benne, de ilyen különleges gyermeket csak azok kaphatnak, akik arra érdemesek.

Jelöld meg a következő interjúalanyunkat és kérdezz tőle valamit!

Zoé anyukáját, Tóth Melindát szeretném legközelebb olvasni. Iskolában okozott- e nehézséget az érintett gyermeknél a végtaghiány?